2015. október 25., vasárnap

Google az oktatásban



A Google sok mindenkinek csak egy általános kereső felületet jelet, pedig rengeteg hasznos alkalmazást találhatunk benne, amik segíthetik a tanulást is.

A házi dolgozatokat, vagy a beadandó nagyobb házi feladatokat is kérhetjük a gyerekektől elektronikus formában. A Google Dokumentum segítségével nem is kell a diáknak behoznia az elkészített dolgozatot pendirve-on, vagy elküldeni e-mailben. Elég, ha megosztja a tanárral a dokumentumot. Sőt, ha a tanár számára szerkeszthetővé teszi a dokumentumot, akkor a tanár még az esetleges hibákra is fel tudja hívni a tanuló figyelmét és értékelést is tud írni a munka végére.
Egy ismétlés, összefoglalás előtt nagyon fontos lehet a tanárnak, hogy tudja a diákok mit nem értettek meg teljesen, mi az, amit még egyszer esetleg el kell magyaráznia az anyagban. Ezek a hiányosságok jobb estben már az órák alatt kiderültek, de az újbóli ellenőrzés nem árthat. Ehhez az ellenőrzéshez, a tanár segítségül veheti a Google Űrlapok alkalmazást. Ezt a gyerekek név nélkül tölthetik ki így nem fognak attól se tartani, hogy esetleg butának nézi őket a tanár, ha nem jól válaszolnak.
Hetedikes, nyolcadikos (és e fölött természetesen) gyereknek, már kiadhatunk hosszabb projekteteket, amiket csoportokban önállóan kell feldolgozniuk. Ezt a munkát támogathatja egy előre, a tanár segítségével kidolgozott határidő tervezet. A megbeszélt határidőket, és teendőket a gyerekek a projekt neve alatt, a Google Naptárukba is bevezethetik, így biztosan nem felejtik el, hogy mikor milyen részét kell a feladatoknak megcsinálni.
A projektmunkát, nem csak megfelelő időbeosztással lehet segíteni. Fontosak a megfelelő hiteles források is, amikből a diákjaink dolgozhatnak. Szakcikkek és tudományos források kereséséhez, diákjainknak is ajánlhatjuk a Google Tudóst, ahol még azt is meghatározhatjuk, hogy mennyire friss forrásokra van szükségünk.
A Google-nek a Dokumentumok mellett, egy Diák nevű alkalmazása is van. Ezt az alkalmazást az ember bárhol tudja használni, ahol internet hozzáférési lehetőség is van így a diákok, ha ezen készítik el a kiselőadásaikat, egészen biztosan nem tudják otthon hagyni őket.

2015. október 23., péntek

Szófelhő alkalmazása a tanórán



A szófelhőket akár reklámokról, plakátokról mindenki jól ismerheti, de ezeknek a szövegábráknak az oktatásban is helye van. Többféleképpen is érdekessé, szórakoztatóvá, vagy emlékezetesebbé teheti a tanórákat. 

Remekül lehet alkalmazni új témát bevezető órákon. Ahol a témával kapcsolatos főbb fogalmakat ábrázolhatjuk, egy a témához kapcsolódó alakzatban. Ebből a diákok könnyedén kitalálhatják, hogy mivel fogunk foglalkozni az elkövetkezendő órákban, sőt a kulcsfogalmak is megjelennek, így a téma lezárásakor is segítséget nyújthat ahhoz, hogy végig gondoljuk, mindent átvettünk-e az órákon.

A szófelhőket rejtvényként is használhatjuk, ami akár színesítheti a tanórát egy csoportmunka alkalmával, de megállhatja a helyét egy számonkérésben is. Például készthetünk a különböző stílusirányzatokhoz (reneszánsz, romantika, gótika, barokk) a kulcsfogalmakból egy-egy képrejtvényt, aminek a megfejtését természetesen a tanulóktól várjuk.

Egy projekt munka alkalmával azt a feladatot is adhatjuk a tanulóinknak, hogy ők maguk készítsenek el egy szófelhőt a témának megfelelően. Így megtanulják összeszedni a kulcsfogalmakat, ráadásul a kreativitásukat is kiélhetik. 

Idegen nyelv tanulásánál, használható arra is, hogy egy adott témához, például utazáshoz kapcsolatos szavakat gyűjtünk össze, és autó, vonat, repülőgép formában ábrázoljuk őket. A képszerű megjelenítés segítheti a szavak megjegyzését is.


Elmetérkép készítése



Miközben mi is elvégeztük a saját magunk által kitalált feladatot (Ami az volt, hogy az emberi szív, mint témához kapcsolódóan készítsünk Mind Meisterrel egy elmetérképet.), mi is felfedeztük ezt a programot. Az elején voltak apróbb fennakadások, de mivel többen készítettük a térképet, így valamelyikünk mindig rájött, hogy hogyan kell megoldani a problémát.  Jó volt úgy együtt dolgozni, hogy tulajdonképpen felosztottuk egymás között a részeket, hogy ki milyen aspektusát dolgozza ki a témának, de közben láttuk, hogy a másik mit csinál, így közben tudtuk korrigálni, vagy segíteni egymást.
Ez az oldal szerintem csoportmunkához nagyon hasznos lehet, egyéni munkához kevésbé, de még az is színesíthetik a különböző linkek, amiket beilleszthetünk az elmetérképünk levélkéihez.


2015. október 10., szombat

Közösségi könyvjelzők használata az oktatásban



A közösségi könyvjelzőket (pl.: Diigo) igen sokoldalúan lehet az oktatásban hasznosítani. Sajnos ezt az alkalmazást, csak olyan tanulókkal tudjuk használni, akik legalább egy kicsit értenek angolul, hiszen az alkalmazás nyelve angol. Ezt a kis hátrányt úgy tudjuk esetlegesen kiküszöbölni, ha a diákoknak egy órán pontosan megmutatjuk az alkalmazás használatát, és azt, hogy milyen lehetőségeik vannak használat közben. Ezt egyébként célszerű akkor is megtenni, ha a diákjaink értenek angolul.
 Tanulási alkalmazása:
1. A tanár, az osztálynak létrehozott csoportban, szinte minden témához gyűjthet össze internetes forrásokat, amiket a gyerekek elolvashatnak. Ezeknek a források az óra kiegészítőiként működhetnek. A tanár összegyűjtheti a témához kapcsolódó érdekességeket, amik a diákokat érdekelhetik, és nem fért bele az óra keretébe. Vagy, és ez főképpen természettudományos tárgyaknál érvényesülhet, összegyűjtheti az éppen tanult tananyaghoz kapcsolódó friss kutatásokat is. 
2. Ezek a könyvjelzők akkor is jól használhatóak, ha a diákoknak önállóan kell valamilyen témát feldolgozniuk. Hiszen a használatukkal könnyedén megmutathatják a tanárnak az interneten talált forrásokat, amiket fel szeretnének használni a témájukhoz. A tanár pedig eldöntheti, hogy hiteles-e a forrás, vagy nem. Ha a diák általa talált forrás megállja a helyét, a munka folytatódhat zavartalanul, azonban ha a diák valami hiteltelen, rossz forrást talált, a tanár még időben figyelmeztetheti, hogy ne abból dolgozzon, hanem keressen valami mást.
3. Az osztály egy adott témához kapcsolódóan, például egy projekt keretében, a tanárral közösen is gyűjtögethetnek könyvjelzőket. Ez a könyvjelző gyűjtögetés legfőképpen a forrás felkutatásban segíthet. A diákok mindegyike keresgélhet, az adott témához tartozó oldalakat, majd természetesen ezt mindannyian megoszthatják a csoporttal. A források összegyűjtés után, azonban még folytatódhat a munka, hiszen nekiállhatnak ezeket a forrásokat feldolgozni. Kijelölhetik a legfontosabb részeket az weblapokon, kommenteket fűzhetnek az oldalakhoz. (Természetesen nem csak azokhoz, amiket ők osztottak meg a csoporttal.) Kiválaszthatják, hogy végül ténylegesen mely forrásokkal fognak majd dolgozni. Ebben a folyamatban a tanár több-kevesebb befolyással bírhat. A legcélszerűbb szerintem az, ha a tanár csak irányítóként van jelen a munkában, azaz ő fixálja a végleges döntéseket, és ha elfajulnak a dolgok (esetleg viták törnek ki) elsimítja a konfliktusokat. (Az nagyon fontos, hogy ezeket a problémákat ne csak virtuálisan, hanem valóéletben is kezelje a tanár.) Esetleg még kezdő ötletként, motivációként a tanár is a könyvjelzők közé tehet pár forrást, még a munka legelején.
4. A könyvjelző alkalmazás segítségével a tanár egy rejtvényes „akadálypályát” is összeállíthat a tanulók számára. Az állomások természetesen a tanár által összegyűjtött weblapok lennének. Itt a cetlizés segítségével a tanár feladhatja a megoldandó kérdést, ha csoportok vetélkednek, akkor akár a különböző csoportoknak különböző kérdést adhat fel. A diákoknak meg kell keresniük a kérdésre a választ az oldalon, és ha megtalálták, akkor a színes szövegkiemelővel ki is elmehetik, hogy a tanár le tudja könnyen ellenőrizni a válaszolt a kérdésre. Célszerű úgy megválasztani a kérdést, hogy a válasz előre mutasson a következő weboldal témájához. Ha az ember esetleg bonyolítani szeretné, akkor jóval több weboldalt könyvjelzőzhet be, mint a tényleges állomások száma, ráadásul a sorrendet is összekeverheti, így a diákoknak azt is ki kell találnia, hogy melyik oldalon várja őket valóban a következő kérdés. Esetleg lehet még úgy is variálni a feladatot, hogy a különböző csapatoknak „más úton kell menniük”, azaz más sorrendben kell a weboldalakat végignézniük, és válaszolni a kérdésekre.