Közösségi könyvjelzők használata az oktatásban

A közösségi könyvjelzőket (pl.: Diigo) igen sokoldalúan lehet az oktatásban hasznosítani. Sajnos ezt az alkalmazást, csak olyan tanulókkal tudjuk használni, akik legalább egy kicsit értenek angolul, hiszen az alkalmazás nyelve angol. Ezt a kis hátrányt úgy tudjuk esetlegesen kiküszöbölni, ha a diákoknak egy órán pontosan megmutatjuk az alkalmazás használatát, és azt, hogy milyen lehetőségeik vannak használat közben. Ezt egyébként célszerű akkor is megtenni, ha a diákjaink értenek angolul.

 Tanulási alkalmazása:
1. A tanár, az osztálynak létrehozott csoportban, szinte minden témához gyűjthet össze internetes forrásokat, amiket a gyerekek elolvashatnak. Ezeknek a források az óra kiegészítőiként működhetnek. A tanár összegyűjtheti a témához kapcsolódó érdekességeket, amik a diákokat érdekelhetik, és nem fért bele az óra keretébe. Vagy, és ez főképpen természettudományos tárgyaknál érvényesülhet, összegyűjtheti az éppen tanult tananyaghoz kapcsolódó friss kutatásokat is. 

2. Ezek a könyvjelzők akkor is jól használhatóak, ha a diákoknak önállóan kell valamilyen témát feldolgozniuk. Hiszen a használatukkal könnyedén megmutathatják a tanárnak az interneten talált forrásokat, amiket fel szeretnének használni a témájukhoz. A tanár pedig eldöntheti, hogy hiteles-e a forrás, vagy nem. Ha a diák általa talált forrás megállja a helyét, a munka folytatódhat zavartalanul, azonban ha a diák valami hiteltelen, rossz forrást talált, a tanár még időben figyelmeztetheti, hogy ne abból dolgozzon, hanem keressen valami mást.

3. Az osztály egy adott témához kapcsolódóan, például egy projekt keretében, a tanárral közösen is gyűjtögethetnek könyvjelzőket. Ez a könyvjelző gyűjtögetés legfőképpen a forrás felkutatásban segíthet. A diákok mindegyike keresgélhet, az adott témához tartozó oldalakat, majd természetesen ezt mindannyian megoszthatják a csoporttal. A források összegyűjtés után, azonban még folytatódhat a munka, hiszen nekiállhatnak ezeket a forrásokat feldolgozni. Kijelölhetik a legfontosabb részeket az weblapokon, kommenteket fűzhetnek az oldalakhoz. (Természetesen nem csak azokhoz, amiket ők osztottak meg a csoporttal.) Kiválaszthatják, hogy végül ténylegesen mely forrásokkal fognak majd dolgozni. Ebben a folyamatban a tanár több-kevesebb befolyással bírhat. A legcélszerűbb szerintem az, ha a tanár csak irányítóként van jelen a munkában, azaz ő fixálja a végleges döntéseket, és ha elfajulnak a dolgok (esetleg viták törnek ki) elsimítja a konfliktusokat. (Az nagyon fontos, hogy ezeket a problémákat ne csak virtuálisan, hanem valóéletben is kezelje a tanár.) Esetleg még kezdő ötletként, motivációként a tanár is a könyvjelzők közé tehet pár forrást, még a munka legelején.

4. A könyvjelző alkalmazás segítségével a tanár egy rejtvényes „akadálypályát” is összeállíthat a tanulók számára. Az állomások természetesen a tanár által összegyűjtött weblapok lennének. Itt a cetlizés segítségével a tanár feladhatja a megoldandó kérdést, ha csoportok vetélkednek, akkor akár a különböző csoportoknak különböző kérdést adhat fel. A diákoknak meg kell keresniük a kérdésre a választ az oldalon, és ha megtalálták, akkor a színes szövegkiemelővel ki is elmehetik, hogy a tanár le tudja könnyen ellenőrizni a válaszolt a kérdésre. Célszerű úgy megválasztani a kérdést, hogy a válasz előre mutasson a következő weboldal témájához. Ha az ember esetleg bonyolítani szeretné, akkor jóval több weboldalt könyvjelzőzhet be, mint a tényleges állomások száma, ráadásul a sorrendet is összekeverheti, így a diákoknak azt is ki kell találnia, hogy melyik oldalon várja őket valóban a következő kérdés. Esetleg lehet még úgy is variálni a feladatot, hogy a különböző csapatoknak „más úton kell menniük”, azaz más sorrendben kell a weboldalakat végignézniük, és válaszolni a kérdésekre.